Régi iskola-e az IR-étrend?

Facebookpinterestlinkedin
Régi iskola…

Néhány napja ez a kifejezés jött velem szembe egy beszélgetésben. A téma a “klasszik” IR Étrend összevetése volt egy másik diétával. Melyik a “jobb”?
Kicsit felhúztam a szemöldököm. Igaz, a konklúzióval, hogy mindenki találja meg a neki működő étrendet, valamelyest egyetértettem, de én azért erősen hangsúlyoznám, hogy lehetőleg megfelelő segítséggel tegye mindezt és addig se legyen cukros, vagy vetéljen el párszor, etc.
Ha olyan könnyű lenne érzésre jól enni, akkor nem alakulna ki annyi embernél észrevétlen az IR, vagy akár a diabétesz. Mert éreznék, hogy nem jó. De nem érzik.

Minden esetre, furcsa volt ezt így hallgatni. Mármint, mintha az IR Étrend valami poros, évtizedekkel ezelőtt íródott tankönyvekből tanult, őszhajú, nagybajszú doktorok által rutinszerűen alkalmazott, maradi és meghaladott dolog lenne, szemben a másik, modernebb szemlélettel.
Nem akartam belemenni, hogy ha jól megnézzük az alapokat, akkor bizonyos sorvezetők mentén az IR étrend nagyon sok más étrenddel ötvözhető (a szóban forgóval is). Azaz nem vagy-vagy a kapcsolat, nem zárják ki egymást.

Engem inkább ez a “régi iskola” dolog bűvölt el. Vajon mi a régi?
Maga az IR egy – sajnos még mindig – újnak számító fogalom. Valamivel több, mint 15 éve kezdtek foglalkozni azzal, hogy hopp, itt ez az állapot, ami még nem cukorbetegség, de már nem is oké és mindenféle dolgokba bele kavar.
Vannak – sajna nem kevesen-, akik azóta is csak azon merengenek, hogy egyáltalán kell-e ezzel foglalkozni, vagy elég lesz akkor, ha már tényleg cukorbeteg a delikvens…
Mások meg – szerencsére – sikeresen kezelik és a delikvensek nem lesznek cukorbetegek.

Szóval, a helyzet az, hogy én a magam majd’ 15 éves diagnózisával baromi öreg IR-esnek számítok.
Annyira, hogy valószínűleg egyike lehettem az elsőknek az országban, akik PCOS kapcsán már célzottan erre kaptak kezelést. És akkor az még lényegében csak a gyógyszer volt, hol voltak még akkor pillérek, meg a mai IR Étrend? Valahol a távoli kanyarban.
Az első kiadvány az étrend alapjairól valamikor a 2010-es évek elején jött ki. Magyarul, mert magyar orvosok és dietetikusok munkája nyomán látott napvilágot ez a “rendszer”.(Igen, ez azt is jelenti, hogy Külföldiában nem azért nem találkozunk vele így szó szerint, mert ott már meghaladták ezt a megközelítést, hanem mert ők máshonnan futnak neki a kiegyensúlyozott szénhidrátbevitel kérdésének.)

Azóta tehát eltelt…bő 10 év. Ez épp elég mondjuk arra, hogy adatot lehessen gyűjteni, statisztikázni, elemezni – azaz látni a hosszú távú hatásokat. (Ami ugye sok más módszernél hiányzik. Hogy teszem azt oké, hogy Béla fogyott vele 1 év alatt 50 kilót, de az már nem derül ki, hogy 3 év múlva visszajött az a plusz, sőt több is, és mellesleg cukorbeteg is lett.)

Innen nézve, ebben a műfajban talán annyira azért nem is baj, ha valami egy kicsit régebbi iskola. De ne gondoljuk, hogy ez a terület nem fejlődik folyamatosan, hogy akik ezzel tényleg komolyan foglalkoznak azok lediplomáztak belőle 20 évvel ezelőtt és azóta ülnek a 160 grammos babérjaikon. Vagy hogy a 160 gramm valami intelligens mosópor, ami magától és mindenkinél megoldja a gondokat és személyre sem kell szabni.
Van az a fránya biológia meg élettan, ami eléggé közös így a humánokban. De azon túl mindig, mindenkire egyénre kéne szabni. (Ebből szokott adódni aztán persze olyan is, hogy “hülye ez a dietetikus, nekem ezt mondta a Gizinek meg azt, beszél ez itt össze-vissza.)
Amúgy meg durva…de lehet hogy akkor most én is “old-school” vagyok?  🤷 😅

Facebookpinterestlinkedin

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük