Pozitív IR tapasztalatok – a folytatás :)

Facebookpinterestlinkedin

És a pozitív IR tapasztalatok még pozitívabbal folytatódtak: egy ma már 7 hónapos kicsi fiú érkezésével. 🙂

“Ott hagytam abba a történetemet 2017-ben, hogy az új életmódomat már megszoktam, megszerettem és elindultam a javulás útján.

2018 júliusában egy lakásfelújítás és költözés izgalmaival a hátunk mögött, épp a közelgő esküvőnk szervezésének hajrájában meglátogattam a doktornőmet egy kontrollvizsgálatra az aktuális laboreredményeimmel.  Akkor már több mint 2 éve kezelt IR-es és PCOS-es voltam, folyamatosan javuló eredményekkel, helyreállt ciklussal és peteéréssel. A doktornő feltette a kérdést: „Nem szülünk még?”. Én pedig azt válaszoltam, hogy itt lenne az ideje. 🙂 A doktornő az eddigi kezelés folytatását javasolta és abban maradtunk, hogy a pozitív teszt után jelentkezem nála.

A vőlegényemmel úgy gondoltuk, hogy az augusztusi esküvőnk után már nem szabunk gátat a baba érkezésének. Október közepén tapasztaltam magamon pár szokatlan dolgot és csináltam egy tesztet, amin nagyon hamar megjelent a két csík. 🙂 November elején került sor az első ultrahangvizsgálatra, ahol ténylegesen megállapították a terhességet: egy élő embrió méhen belül jó szívműködéssel! 🙂 Amikor elkezdtem életmódot váltani, biztosan tudtam a lelkem mélyén, hogy ha nem csinálom úgy, ahogy a csövön kifér, sosem lesz természetes úton gyerekem.

A 8. és 12. hét közötti időszak számomra szó szerint egy túlélőshow volt, nagyon sokat émelyegtem, néha hányingerem volt, fáradt és levert voltam, égett a gyomrom, kívánós lettem. A kívánósság IR szempontból nem egyszerű történet, de igyekeztem odafigyelni a szénhidrát megfelelő adagolására az émelygés mellett is. A panaszaim a 12. hét betöltése után szerencsére megszűntek és ezután kezdtem élvezni a várandósságot. A sport nem javasolt az első trimeszterben, pedig a teszt előtti hetekben extra hasizomgyakorlatokat csináltam… A 12. hét betöltése után januártól visszaálltam a heti rendszeres pilates órákra – persze kismama üzemmódban, a hasat és a deréktájékot nagyon kímélve. Emellett itthon ellipszistrénereztem ahogy jólesett, illetve amennyit tudtam, sétáltam és sétálok a mai napig is.

A doktornő javaslatára eljutottam egy szimpatikus és megbízható orvoshoz, aki vállalta, hogy végigkíséri a terhességemet és levezeti a szülést. A 22. hétben voltam cukorterhelésen, jók lettek az eredmények. Négyhetente járok reggelizős terhelésre és rendszeres pajzsmirigy kontrollra. A 27. héten minimális tiroxint elkezdtem szedni, mert a pajzsmirigy értékeim kicsit romlottak és a doktornő tanácsára elvettünk 10 g-ot a vacsorámból és beiktattunk helyette egy pótvacsorát.

A 30. hétig dolgoztam, jól bírtam a munkába járást, a végére fáradtam el jobban és éreztem is, hogy már pont elég lesz és be kell fejeznem. Jelenleg a 36. hétben járok, eddig szerencsére minden rendben ment. J A kisfiam 2,5 kilós a legutolsó UH-n végzett súlybecslés alapján. Én kb. 6-7 kilót híztam eddig és csak a hasamra ment minden plusz kiló. J Június 16-ra vagyok kiírva, addig még igyekszem pihenni, amennyit lehet. Gőzerővel készülünk a baba érkezésére, választottunk szülésznőt is.

Összességében hálás vagyok az IR-nek az útmutatásért, hogy nem lehet a cukros vackokon tengődni és ész nélkül, nulla rendszerességgel megenni mindent, ami a kezünk ügyébe kerül. Az IR egy jó dolog és tanulópénz is egyben, mert jelez, még mielőtt nagy baj lenne, csak oda kell figyelni és komolyan venni a tüneteket. A kitartás és az odafigyelés eredménye a pocakomban és remélhetőleg 5 hét múlva már a karomban lesz. Nagyon várom már, hogy megfoghassam Őt. 🙂 A rendszeresség kialakításával biztos vagyok benne, hogy a gyerekemnek is példát tudok majd mutatni és nála is könnyebben fog menni a rendszerességhez való szoktatás.
N.”

Sok szeretettel gratulálok nektek ez úton is! 🙂

Facebookpinterestlinkedin

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük