Mennyi cukrot eszünk valójában? Az hagyján, de milyet?!

Facebookpinterestlinkedin

Nem új cikk a mai témám, de állandóan keringenek ehhez hasonlóak, ezért egy kicsit előveszem én is.

Kezdjük azzal, hogy nyilvánvaló okokból alapvetően pártolok minden kezdeményezést, ami felhívja a figyelmet a tudatosabb táplálkozás fontosságára, és tényleg marha jól néznek ki ezek a kockacukor tornyok, csak…már megint van egy csak.

Általában az a gond ezekkel a cikkekkel, hogy látványos példákkal szeretnének szemléltetni, és nem vesznek figyelembe pár alapvető szempontot. Márpedig az adatokat ismerni egy dolog, azokból helyes következtetést levonni meg egy másik.

Ilyen szempont például, hogy a szénhidrát tartalom voltaképp hogyan is került bele a vizsgált ételbe? Tudom, nem szép dolog a diszkrimináció, de a cukrok kérdése pont az a műfaj, ahol bizony helye van a származás alapján történő megkülönböztetésnek.

Szóval miközben az egyes ételek cukortartalmán borzadunk (vagy épp azon matekozunk, hogy egy pohár kakaóba hogy kerülhet 5 kanálnyi cukor, ha mi csak 2 kanál instant kakót tettünk bele…), ne felejtsünk el különbséget tenni a természetesen előforduló és a hozzáadott cukrok között. Nagyon nem mindegy, hogy melyikről beszélünk.

Ha ezt nem tesszük meg, akkor egyfelől már megint csak arról lesz szó, hogy mi mindent NE együnk (és azt ismét balladai homály fedi, hogy mégis mi alapján válasszuk ki, amit megeszünk), másfelől meg kilóméteres marhaságokat fogunk kikövetkeztetni.

Értelmes étkezési szokásokra törekvő kisgyerekes anyukaként most csak az első képet emelném ki, mert nagyon szépen levezethető rajta, hogy miért becsapós ez az egész. (Meg mielőtt valaki azt vonja le belőle, hogy a tejszelet “egészségesebb” a gyümölcslénél, mert hát kevesebb benne a cukor….)

Íme a kép:

kockacukrok.JPG
Szóval, mit látunk itt? Szegény gyermekeink egészségének aláaknázását (egyébként majdnem tényleg azt), hiszen mennyi szénhidrát van már bennük!

De nézzük meg kicsit közelebbről, hogy mit is jelent ez nekünk:
Van itt egyszer egy Kecskeméti őszibarack, a cikk szerint “190 g: cukor: 18,4 g / 5,5 db kockacukor. 100g termékben: cukor: 9,7 g”

Údedúrva, mi? Hát nem.

Gyakorló (tápérték adatokat életében már többször is megfigyelt) IR-esként itt egy kicsit elgondolkodom: mi ezzel a baj? Az őszibarack CH tartalma 9,5g/100g, úgy ahogy a fáról lejön. Itt 190 grammos kiszerelésről beszélünk, tehát az a 18,4 gramm nem is tűnik annyira elrugaszkodottnak, még ha a saját kis kezünkkel trutymoljuk a gyümölcsöket, akkor sem.

(Amúgy magán a terméken már egész más olvasható: 13,7g CH ebből 9,7g cukor 100 grammonként. Itt már első blikkre is felmerül a kérdés, hogy vajon honnan kúszott bele az a plusz 4-5 gramm? )

Hol a bibi mégis?

Ott, hogy az üvegcsében fellelhető szénhidrát nem mind őszibarackból származik ám, hiába hasonlóak a számok. Ezért mondom mindig, hogy nem a tápanyag táblázattal kezdjük az okosodást, hanem az ÖSSZETEVŐKKEL…

A CH tartalom már nem is érdekel, ha ezt látom:
“Őszibarackvelő 60%, Ivóvíz, Cukor, Rizsdara, Rizskeményítő, C-vitamin”

Megveszem? Nem.

Nézzük a mellette pózoló Hipp italt a maga 11,5g CH tartalmával:

Ivóvíz, Őszibarackpüré* 23%, Ananászlé* ananászlé-sűrítményből 20%, Cukor*, C-vitamin, *Ökológiai gazdaságokból, Gyümölcstartalom min. 43%

Megvenném? Megcukrozták, tehát nem.

Mi ezekkel a baj? A CH tartalom?
Nem.
Az, hogy annak jó része hozzáadott cukorból származik.

Mi a búbánatért etetném a gyerekemmel az amúgy is édes gyümölcsöket cukrozva?

De csak hogy lássuk, mennyire nem mérvadó csak a CH tartalom, egy picit kacsintsunk ki mondjuk a hozzáadott cukrot nem tartalmazó, amúgy szintén Hipp áfonyás almapüré felé egy kicsit…

hipp.JPG

A CH tartalma még magasabb is, mint az előző kettőé: 15,6g/100g

Összetevők:
“Almapüré* 45%, Savszegény almalé* almalé-sűrítményből 30%, Áfonyapüré* 17%, Rizsdara* 3%, Savszegény almalé sűrítmény* 3,2%, C-vitamin, *ökológiai gazdaságokból”

Megvenném?
Tudván, hogy az áfonya CH tartalma kapásból 14,4g, és ott van még melette az alma, a maga átlag 7,5 grammjával… szükség esetén bevallom, simán megvenném. (Nem, most ne nyissunk vitát arról, hogy egy valamire való anya, akinek igazán fontos a gyereke egészsége az év 365 napján kis kezével szedi-e a biobokrokról a biocsemete számára a friss biofinomságokat vagy alkalmanként felcsap-e egy üvegest…)

Hasonló, hozzáadott cukortól mentes termékekkel rendelkezik sok más márka is, pl az Univer, a Nestlé, az Alnatura, több “sajátmárkás” bébiétel, sőt a Kecskemétitől is lehet ilyet találni. (Akkor sem fogok rájönni, hogy mi az égnek cukrozzuk az őszibarackot…)
Csak ugye, olvasni kell… Ezeket is, ahogy minden mást is.

A lényeg, hogy számított valamit, hogy hány kockacukornyi CH van a táblázatban? Nem sokat…
IR étrendben az, hogy valami jó-e nekünk, az összetevőktől függ. Maga a CH tartalom majd az adott étkezésre elfogyasztandó adagot határozza meg.

Na és akkor a végére a tejszelet, nehogy kifelejtsem:

Összetevők: pasztőrözött tej (40%), pálmaolaj*, cukor, búzaliszt (10,5%), sovány tejpor, méz (5%), dehidratált vaj, tojáspor, zsírszegény kakaópor, búzakorpa, térfogatnövelő szerek (dinátrium-difoszfát, nátrium-hidrogén-karbonát, ammónium-  karbonát), emulgeálószer (zsírsavak mono- és digliceridjei), aromák, étkezési só.

Van benne 422 kcal, majdnem annyi zsír, mint CH, egy kevés fehérje, de hurrá, mézes-tejes és a CH tartalma csak (!) 34g/100g.

Ferrero Magyarország – tejszelet

Ja, hogy a fotón jól néz ki? Meg mert ebből csak keveset eszünk egy adagnak?
Ha a te gyereked sem lakik ugyanúgy jól 20 gramm ipari vacakkal, mint 200g gyümölccsel, akkor a képre is nyugodtan képzelj 9-10 tejszeletet – mindjárt más lesz a felállás.

Szóval nah – a cél jó, jók a képek meg minden és tényleg érdemes figyelni, hogy mi mindent eszünk össze (IR mellett meg aztán pláne.) De ha kellő odafigyelés nélkül dobáljuk egymás mellé az adatokat, az (különösen háttértudás hiányában) igen könnyen félrevezetővé válik…

Facebookpinterestlinkedin

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük