Az anyagcsere matekja 1. – A kevés evés bűvkörében

Facebookpinterestlinkedin

Különböző IR-es, PCOS-es fórumok állandó kérdésköre a fogyás – még akkor is, ha az érintettek jó része normál, vagy épp vékony testalkatú.

Rendszeresen felmerülő kérdés, hogy vajon az orvos/dietetikus által megszabott (pl.160g) CH bevitel nem sok-e? Ha ő eddig nem is evett szinte semmit (és attól is hízott), nem fog-e most ettől még jobban meghízni?
Hogy a fenébe egye meg a kellő szénhidrátot úgy, hogy közben 1200 kcal alatt marad?
Vagy épp hogy elég-e csak a CH bevitelt figyelni? Ha megáll a fogyás, csökkentse-e a CH adagot?
Kell-e egyáltalán az étkezésre figyelni, ha csak 1-2 felesleges kiló van valakin?
Minek diétázzon, aki vékony?
És egyébként is, muszáj sportolni, nem elég csak diétázva fogyni?

A kérdések rögtön adnak egyféle térképet az illető lelki pilléréhez is: mi az, amitől fél, mi az, amit meg akarna úszni? Ha valóban változtatni akarunk az életünkön, akkor nem árt a nyomukba szegődni ezeknek a gondolatoknak: általában messzire vezetnek, de minimum pár jó mélyen bevésődött marhaságig.
Nem nehéz ilyenekre szert tenni, jól felépített marketinggel sulykolják belénk, mire észbe kapnánk, már el is hittük…

Péládul azt, hogy ha az elhízás egészségtelen, akkor a fogyás egyenlő az egészséggel, következés képpen a látványos fogyást produkáló módszerek tuti jót tesznek. Mindenkinek.
Na most, fogyni viszonylag sok módon lehet, de ezeknek csak egy kis része fog testi-lelki (!) egészséghez vezetni. Tehát nem, attól, hogy az elhízás nem egészséges, a fogyás még nem lesz az egészség szinonímája.

A következő tipikus becsípődés a fejekben, hogy akkor fogyunk ha:

1. Minél kevesebbet eszünk!
2. És minél többet edzünk!

Ez a brilliáns elképzelés mint valami alapvető dolog él sokak fejében, kamaszlányoktól családanyákon át túlsúlyos férfiakig…
Az a probléma ezzel (már azon túl, hogy nem igaz), hogy a szélsőségek felé hajtja az embert. Abból pedig sok minden szokott kerekedni, na egészség meg fittség az pont nem.

Ritka eset, hogy valaki valóban azért túlsúlyos, mert napi 6x degeszre zabálja magát nyilvánvalóan egészségetelen dolgokkal. Sokkal inkább jellemző, hogy az amúgy normál adag ételeibe álcázva kerülnek a fölösleges kalóriák. Még az is lehet, hogy az illető saját tudása szerint odafigyel hogy mit eszik, kerüli a cukrot és fehér lisztet, gondosan kiválasztja a teljes kiőrlésűnek, fittnessnek, slimnek, stb becézett termékeket, valamint a puszta vitaminpótlás érdekében gurít utánuk fél liter gyümölcslevet.
De lehet a másik véglet is, aki alig eszik valamit és olyankor is az “alacsony kalóriatartalmú” és light változatok megszállottja, akinek már az anyagcseréjét is sikerült belassítania.

Ilyenkor nem azzal van a probléma, hogy az illető nagy mennyiségeket, sokat eszik – sokkal inkább azzal, hogy nem csak arról nincs fogalma, hogy mit kellene ennie, de arról sem, hogy valójában mit és mennyit eszik.
Ebből kifolyólag, gőze sem lesz arról, hogy mégis pontosan miből és hogyan kéne kevesebbet enni… No és miből többet. A minél kevesebbet evésből, ha csak így ennyit kötünk ki, általában koplalás, minőségi éhezés, hiányállapotok lesznek. Valamiből túl keveset eszünk, valami másból meg túl sokat… Ezen kívül a túl kevés evésnek van még néhány buktatója:

Lehetsz te az akaraterő bajnoka és kitarthatsz hónapokon át, még akár le is kínlódhatsz pár kilót, erős ellenállásba fogsz ütközni. A szervezet ugyanis nem hülye, őt a túlélésre “programozták”. Védekezni fog. Például raktározással. Éhezik, hát minden morzsányi bevitt energiát igyekszik tartalékolni, ki tudja, mikor kap megint enni és az mire lesz elég…
Ilyenkor jön az a fázis, amikor már a kaja gondolatától is hízol.
Pláne ha aztán bedobod a törölközőt és az aktuális önsanyargatós időszak végeztével (néha előbb) némi bűntudattal a lelkedben ugyan, de megjutalmazod magad pár oly’ régóta áhított falattal… Gondolom, ismerős a jojó-effektus.

De túl azon, hogy igen jó eséllyel a semmiért kínlódsz, egy idő után az ingadozó testsúlyod lesz a legkisebb problémád.
Ha sok kampánydiétán túl még mindig az akaraterődet meg a genetikádat hibáztatod a kudarcért, vagy a később kamatostul felszökő kilókért, érdemes megismerkedned a BMR (Basal Metabolic Rate), azaz alapvető anyagcsere érték fogalmával. Ez az az energia mennyiség, amit elhasználsz ha egy napig nem csinálsz semmit, csak életben vagy. Nem magától ver ugyanis a szíved sem, a lélegzés, a belső szervek “üzemeltetése”, a testhőmérsékelt fenntartása… mind, mind energiát éget el. Minimum ennyi kell ahhoz, hogy egészségesen dolgozzanak a szerveid, ha már felkeltél és kimentél a mosdóba, akkor több. Kettőt lehet találni, mi történik, ha huzamosabb ideig ez alatt az érték alatt eszel.
És mondjuk a tökéletes hatás elérése érdekében még “edzel” is – persze lehetőleg minél többet.

A minél több edzés kritériuma is hajmeresztő dolgokban tud testet ölteni, főleg ha mondjuk azt tekintjük a “jó edzés” mércéjének, hogy eléggé kifulladtunk-e, és van-e izomlázunk… Ilyenkor szerencsés, ha a feladás előbb jön, mint a sérülés, túledzés, vagy csak szimplán a kiegyensúlyozatlan energia bevitel és felhasználás miatti egészségügyi nyűgök. (IR, ciklus problémák és egyéb hormonális katyvaszok, csak hogy párat említsünk.)

(Ez a két “alaptétel” azért is csodásan hasznos, mert ha kellőképp beleivódott az emberbe, akkor utána aztán lehet magunkkal vívni, hogy 5-6x is együnk egy nap, az IR étrendnek megfelelően. Sokak fejében egyenesen az él, hogy enni egészségtelen (de legalábbis jót enni tuti, hogy az), a sportnak pedig még csak neki sem mernek vágni, úgysem tudnának minden áldott hajnalban hosszú kilómétereket nyargalászni, és a teremben súlyzókkal sem tudják elképzelni magukat…Helló, lelki pillér.)

Ha már tudjuk, hogy a túl kevés evés és túl sok mozgás épp úgy egészségtelen páros, mint a túl sok evés és túl kevés edzés, akkor adódik a kérdés:
MINÉL együnk kevesebbet, és MINÉL eddzünk többet?

Az egészséges étrendnek és mozgásnak is vannak minimumai és maximumai. És ha nem az a célunk, hogy kicsináljuk, aztán sajnálhassuk magunkat, akkor a legjobb ha eközött a két érték között játszunk.
Egyél és eddzél ELEGET.
Annyit, ami neked, személy szerint aktuálisan a javadat és a céljaidat szolgálja. Nem többet, nem kevesebbet.
Hogy ez pontosan mennyi? Na azt nem a net előtt ülve fogod tudni kiokoskodni. (innen folytatjuk majd…)

Photo via Visualhunt

Facebookpinterestlinkedin

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük