Köret kérdés – hogyan ne válassz “diétásat”

Facebookpinterestlinkedin

Sok szó esik nálam mostanában az egészséges életmódról köztudatban élő marhaságokról. Hát ma reggel a kávém mellé címlapon jött velem szembe a témához egy csodás kis példa. Egy percig elgondokodtam, hogy ezt vajon paródiának szánta-e az írója, de elnézve az oldal többi elemét, sajnos tartok tőle, hogy full komolyan gondolja.

Szóval nézzük a köret kérdést. Igen, valóban sok tévhit lengi körül a rizst, a krumplit és a tésztát.

Kezdjük mondjuk mindjárt azzal, hogy nincs olyan, hogy “a rizs”, “a tészta” meg “a krumpli”. Diéta szempontjából pláne nincs – ezek ételek csoportjainak a nevei. (Hasonló probléma “a szénhidrátok“-hoz.)
Szóval épp eljutottunk a cikk második mondatáig, mikor felmerül a kérdés: milyen rizs, milyen tészta és milyen krumpli, amiről beszélünk? Diétában, egészséges étrendben ez lesz az első és legfontosabb szempont, és majd ez után jön a mennyiségi korlát…

Photo credit: IRRI Images via Visualhunt / CC BY-NC-SA

“Keleten nagy hagyománya van a Rizsnek és mégis ott a legvékonyabbak az emberek.”
Ha van egy barátnőm, aki 8 mogyorókrémes palacsintát is meg tud enni együltő helyében, mégis nagyon vékony – akkor a mogyorókrémes palacsinta fogyókúrás étel…. ?

Azt ugyan nem tudom, hogy a “keleti emberek” testalkatára vonatkozó tudományos megállapítás min alapszik, de csendben megjegyezném, hogy nem annyira mindegy, hogy milyen rizsnek van nagy hagyománya… Ugyanis túl azon, hogy más a formájuk, színük, ízük, felhasználhatóságuk, még a tápanyag tartalmukban is akadnak különbségek. Ennél fogva már az sem mindegy, hogy egy tál fehér rizst, vagy basmatit próbálunk-e belemasszírozni abba a diétás étrendbe…

“A Főtt krumpli az egyik legjobb krumpli köret.” Még a rizsnél is diétásabb!
Csuhajja. Érdeklődni szeretnék, jelen esetben mi a diétásság kritériuma? Tovább olvasva arra jutottam, hogy valószínűleg a kalóriatartalomra vonatkozó utalás ez, kár hogy az csak egy szempont a sok közül, amit figyelembe érdemes venni…
Szóba jön még a másik kedvelt, állítólag diétásnak mondható étel, a krumplipüré is, a nagy darabokban, olaj nélkül sült krumpli és a senkinek sem ajánlható, csúnya, olajos és kalóriadús sültkrumpli.

És ezen a ponton nem ártana összeismerkedni legalább a Glikémiás Index fogalmával. Az odáig igaz, hogy ha nem adok zsíradékot az ételhez, akkor nincs plusz kalória sem – ezért aztán a kalóriákat tekintve tökéletesen mindegy, hogy kockákra, csíkokra, esetleg szívecskékre vágom-e fel a krumplit és főzöm-e, vagy sütöm. Csakhogy. Az étel az energiabevitelen kívül gyakorol még néhány hatást a szervezetre. Mondjuk, a vércukorszintre, inzulinra, ezéltal az egész anyagcserére. (Azon keresztül meg a fogyásra-hízásra…)

Namármost, hogy ez utóbbiakat hogyan befolyásolja az adott fogás – az bizony nem kicsit függ attól, hogy hogyan van elkészítve: mennyi rost maradt meg benne, mennyi zsíradék lassítja a felszívódást, stb…
Ebből kifolyólag, ha nem szeretnéd a jó kis keményítő tartalmú krumplival totálisan meghullámvasutaztatni a cukrod, akkor 1. válaszd a minél kevésbbé széttrutymolt formát 2, inkább egyél kevesebbet belőle, és hagyjál helyet némi zsíradéknak is. IR étrendben a lehető legrosszabb választás a krumplipüré és a zsíradék nélkül készült verziók.

Ez után jött a kuszkusz, ami egy fokkal jobb, mint “a rizs” (?), mert hát melegebb éghajlaton van hagyománya és ott se kövérek a népek (???), de a tarhonyával már tessünk vigyázni, mert sok benne a CH, a tészta meg nem is olyan rossz, csak egyél belőle “harmadannyit”.
Oké. Kezdjük az elején: már megint nem tisztáztuk, hogy miből készült kuszkuszról, tarhonyáról, vagy tésztáról beszélünk? A kuszkuszt sem a kuszkuszbokorról szüretelik nyurga mediterrán srácok, durumbúza darából készül. A durumbúza pedig alapanyaga a belőle készülő lisztnek, ennél fogva igen változatos méretű és formájú tésztaféléknek. A kalóriatartalmukban nem lesz nagy különbség, a felszívódásban és a rosttartalomban inkább. És akkor most az egyéb alapanyagokból (barnarizs, hajdina, csicseriborsó…) és eljárással (teljes kiőrlésű, vagy sima) készült “a tésztákról” nem is beszéltünk.

Fotó: www.prestelli.com/2016/02/23/types-of-pasta/

A zöldségköret egy nagyon szuper dolog, mondjuk azt ne felejtsük el, hogy egy IR-ben általános 50g körüli CH tartalommal bíró ebédhez viszonylag sokat kell belőle megenni, ha nem teszünk mellé más szénhidrátot.

A knédli, gnocchi, zsemlegombóc, krokett és társaik – konkrét recept nélkül nem lehet róluk kimondani, hogy beilleszthetőek-e az étrendbe, vagy sem.

Ha eltekintünk a logikai lóugrásoktól (akin sok a felesleg, az bátrabban ehet ezt meg azt, és a főtt étel úgy általában mindjárt a fogyás barátja is) ez így akkor is gyönyörű példája volt sajnos az általánosításokon, féligazságokon és tévhiteken alapuló, kalóriaüldözős diétás alapoknak.

Szóval ha IR-ed, PCOS-ed, GDM-ed van és nem csak alibiből szeretnél foglalkozgatni az egészségeddel, ne így fogj neki!

Facebookpinterestlinkedin

4 Comments

  1. @vfruzsi: Még nincs külön ilyen poszt, de az IR Nyelviskola sorozatban kitérünk majd ilyesmikre is. ;o) Általánosságban azért elmondható, hogy a fehér rizsen és krumplipürén kívül kb. bármi beilleszthető, esetleg némi hozzávaló-cserével. (pl fehér rizs helyett basmatival simán működik egy rizi-bizi is)

  2. Eddig tetszik, amiket nálad olvastam, de ettől a cikktől teljesen mást vártam, reméltem, olvashatok némi plusz infót az IR étrendbe illeszthető köretekről. Azért még nem tettem le róla, olvasom tovább a blogot 🙂

  3. @vfruzsi: A basmati fajtájánál fogva lassabbnak számít (magasabb a fehérje tartalma a sima rizsnél). CH szempontból nem jobb vagy rosszabb a barnánál, én azért szeretem nagyon, mert szinte bármihez használható a fehér rizs helyettesítésére.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük