Keresés
Close this search box.

A tanulás folytatását kezdjük egy kis ismétléssel – mégis csak ő a tudás anyja… :o)

Az előző részben tehát eljutottunk odáig, hogy alap esetben az általános, egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásokon túl van egy mintánk az étkezések ütemezésére. Olyan ez, mint a nyelvtan szabályai, amikor egy nyelvet tanulunk, erre kell majd felfűznünk a „szavakat”:

Amit ebből nagyon meg kell jegyezni, az az időpontok gyakorisága, vagyis a minimum 2, maximum 4 órás időköz, és a lassú és gyors felszívódású szénhidrátok ütemezése.
A mennyiség, vagy az, hogy hány felé van osztva, egyénenként eltérő lehet (a teljesség kedvéért, én sem egészen így eszem), és még az egyéni eseten belül is változik az élethelyzet függvényében. Ideális esetben a személyre szabásba bele van kalkulálva pl. a munkabeosztás, aktivitás/sport, aktuális eü állapot, várandósság, gyermekágy, szoptatás, esetleges ételintolerancia, egyéni érzékenység, stb, stb. Na ehhez kell a jó dietetikus, meg az, hogy figyelj magadra, megismerd a saját működésed.

Nade nézzük, mik lesznek azok a “szavak” amik benépesítik, megszólaltatják ezt az alapszabályt?
Ők lesznek az ételeink, amiket 3 nagy csoportba fogunk sorolni aszerint, hogy figyelembe kell-e vennünk a szénhidrát tartalmukat, és ha igen, gyorsan vagy lassan fejtik-e ki hatásukat.
Ezeket meg kell tanulni – vagy bebiflázni, mit hol láttunk felsorolva, vagy a logikájukat megjegyezni. Utóbbi eset szerintem jobb, mert rugalmasabban alkalmazható tudást ad és hát nem ránthatunk mindig elő egy zsebdietetikust ha a boltban állva elbizinytalanodunk.

Vegyük először azokat, amiket nem veszünk figyelembe. Mert hogy, egy nagy halom étel CH tartalmát nem számolgatjuk, egyfelől, mert elenyésző és megőrülni mégse szeretnénk minden salátalevél lemérésével, másfelől, mert nagy arányban tartalmaznak CH-n kívül más nélkülözhetetlen tápanyagot, így őket másképp kezeljük.

Nem számolósak tehát az:

Azt azért jegyezzük meg, hogy bár a CH tartalmukkal nem számolunk, kalória azért van bennük. Ez azt jelenti, hogy ezeket sem zabáljuk nyakló nélkül, hiszen a napi ideális energiabevitelünkbe beleszámítanak és rájuk is áll, hogy lehetőleg az étkezések alkalmával fogyasszuk, ne nasizzunk egész nap belőlük.

Viszont a jó hír, hogy ezzel kapásból elég sok mindent kiszórtunk a méricskélendők sorából – de nézzük, mi az, amivel számolnunk kell…

Ha megfigyeltétek, az étkezések kisebbik részét adják a “gyors” kategóriába sorolt ételek: a reggeliből és az utóvacsorából ki is vannak tiltva, míg a napközbeni étkezések kisebb-nagyobb arányban tartalmazzák őket. Ezek alapvetően azok az ételek, amik viszonylag nagy arányban tartalmaznak egyszerű cukrokat (természeteseket, nem hozzáadottakat!), ilyenek pedig a:

Ez az alap lista, később majd még egy picit módosul, de ne rohanjunk előre.

Végül nézzük, mik a “lassú” kategória versenyzői – ők azok, akik minden étkezésbe mehetnek, csak a mennyiségekre kell odafigyelni. Ide tartoznak a rostdús, aránylag kevés egyszerű szénhidrátot tartalmazó ételek, amiket tovább tart feldolgozni a szervezetünknek. Ilyenek:

Ezek mind-mind beleférnek az étrendbe a maguk helyén, velük fogunk tehát a továbbiakban játszani. :o)

Az alapvetően kerülendőkről régebben írtam színes-szagos összefoglalót Tiltólistás szénhidrátok címmel, így azokba most itt nem mennék bele – természetesen az abban leírtak érvényesek most is.

Fotó:http://www.mtsac.edu/nutrition/

160_gramm alapok anyagcsere baba CH CHszámolás cukor cukorterhelés diagnózis dúla fogyás Férfi IR GDM GI gyorsCH inzulinrezisztencia IR iretrend IR Nyelviskola IRélet IR és PCOS kivizsgálás lelkipillér nyár PCOS pillérek PoCaKoS PoCaKoS Napló recept reggeli sport szoptatás szénhidrát szülés tapasztalat terhességi diabétesz tünetek vadkovász vajúdás várandósság Ét-rendező édesség élesztőnélkül életmód életmódváltás

5 válasz

  1. @vfruzsi: Attól függ, hány felé javasolják valakinek szétosztani a 160-at (napirend, milyen későig van ébren, stb). A „klasszikus” 5 felé osztásban nincs utóvacsi, ezért is van zárójelben. Akinél van, és 160-azik, annál ennyivel kevesebb a vacsi, tehát nem 40g, hanem 30 és 10 lassú marad utóvacsira.
    De persze olyan is van, akinek 170g körül van az ideális mennyiség – pl én is akörül eszem.

  2. @vfruzsi: Ezt másolom a köretes poszt alól ;o)
    „A basmati fajtájánál fogva lassabbnak számít (magasabb a fehérje tartalma a sima rizsnél). CH szempontból nem jobb vagy rosszabb a barnánál, én azért szeretem nagyon, mert szinte bármihez használható a fehér rizs helyettesítésére. „

  3. @vfruzsi: Ezt másolom a köretes poszt alól ;o)
    „A basmati fajtájánál fogva lassabbnak számít (magasabb a fehérje tartalma a sima rizsnél). CH szempontból nem jobb vagy rosszabb a barnánál, én azért szeretem nagyon, mert szinte bármihez használható a fehér rizs helyettesítésére. „

  4. Szia! Már az előzőben is feltűnt: ez itt, ha jól számolom az elején: 170 g. vagy valamit rosszul tudok, és az UV nem számít a 160 g-ba? Köszi!

  5. Szia! A basmati rizs miben jobb, másabb, mint a többi? Köszönöm.

A mathbarbara.hu cookie-kat (sütiket) használ!

Oldalam - sok más honlaphoz hasonlóan - Sütiket (cookie-kat) használ a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk a weboldalhasználatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Te adtál meg számukra, vagy más, általad használt szolgáltatásból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával hozzájárulsz a sütik használatához.